léczfalvi Keresztes család

Családtörténet

(előző)

lábában felfelé nyílvesszőket tart. A pajzson levő, szembefordított, koronás zárt lovagsisak dísze:felfelé állított négy nyílvessző. A sisak takarója: jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. A családnak ez az ága él.

 

A másikat Apafi Mihály, Erdély fejedelme, Magyarország részeinek ura és a székelyek ispánja a Kocsárd (Székelykocsárd) melletti mezőn állított táborban, 1662.október 7-én adományozta léczfalvi Keresztes Péternek, valamint sógorának, feldobolyi Isák Jánosnak. Ez az ág kihalt.

……

A családi levéltár egyik része az 1621.december 8-án kelt eredeti címeres levéllel özv. Vass Lajosné, született Keresztes Máriához (született: 1862) került, akinél elpusztult. A család levéltárának másik részét, arcképtárát és könyvtárát Lécfalván Keresztes Ede (1851-1921) őrizte házában. Ezeket 1916-ban az Erdélybe betört románok a lakás feldúlása után szétszórták, az udvarra hányták és elpusztították. Ezután a család történeti adatainak különféle köz és egyházi levéltárakból való összegyűjtését az 1920-as években Keresztes Ede (született: 1879) kezdte el.

A Keresztes család a református vallás székelyföldi elterjedése óta ennek a vallásnak a híve. A lécfalvi református egyházközségnek jelentékeny támogatói voltak. Keresztes Ferenc (1770-1841) végrendeletében ezer forintot hagyott őseinek templomára. A református egyházi közéletben 1752-ben Keresztes Péter a kézdi egyházmegye jegyzője, Antal (1765-1840 előtt) a lécfalvi egyházközség gondnoka, Ede (1851-1921) a kézdi egyházmegye főgondnoka, Ede (született: 1879) a marosludasi egyházközség gondnoka, a Budapest-pasaréti egyházközség főgondnoka volt, majd örökös tb.főgondnoka, István (1887-1936) pedig a sepsi egyházmegye ügyészi tisztét viselte.

Ősi temetkezési helyük a Lécfalván levő családi sírkert síremlékkel.

Birtokosok voltak a székely Háromszék, a későbbi Háromszék vármegye területén: Kézdiszékben lécfalva, Dálnok, Maksa és Mátisfalva községben, Sepsiszékben Nagyborosnyó községben, Orbaiszékben Cófalva, Orbaitelek, Páké és Zabola községekben; Miklósvárszékben Bölön községben.

A család emlékét őrzi Lécfalva község belső területén a „Keresztesek utcája”, melynek első írásos nyomát 1743-ból ismerjük.

A léczfalvi Keresztes család leszármazása az 1490 körül született Keresztestől kezdve tizenöt nemzedékre terjed.