léczfalvi Keresztes család

Családtörténet

A léczfalvi Keresztesek családtörténetének összeállítása Dr. Szilágyi László történész kutató és feldolgozó munkájának eredménye.

Az 1964-ben napvilágot látott 83 oldalas mű Előszava így kezdődik:

                

                 „Keresztes Edének –többszöri atyafiságos és baráti beszélgetésünk után– az 1960-ik esztendő december hónapjában megígértem, hogy a székelyföldi Lécfalva község és a léczfalvi Keresztes család okleveleit feldolgozom, s történetét összeállítom. Ugyanakkor kifejeztem azt a szándékomat, hogy e munkámmal példát kívánok mutatni arra, hogy milyen tartalommal látom helyesnek egy község-és családtörténeti leírás kidolgozását.”

 

Fenti műből itt a család névhasználatának eredetéről, címereiről és egyéb részletekről az alábbi idézeteket emeljük ki:

 

 

 

„II.Endre király 1223-1224.évi telepítése során a Szászkézd és a Kézdi-víz vidékéről érkezett székelyek letelepítésével keletkezett Kézdiszék. Ekkor egy Léc nevű székely vezető által alapított községet róla Lécfalvának neveztek el. Lécfalva nevével először az 1332-1334. években készített pápai tizedjegyzékekben találkozunk. A Keresztes család őse a Léc által vezetett székely vitézek egyike volt. A léczfalvi Keresztes név oklevélben először 1580-ban fordul elő. Nyelvünkben a családi név használatának kezdete a XIV. században tűnik fel, amikor az ugyanazon helyen lakó több azonos keresztnevű ember egyéni megjelölésére és egymástól való megkülönböztetésére a keresztnév már nem volt elégséges. Az ilyen elnevezések legfőbb forrásai az atya keresztneve, a foglalkozás, a kinézés és a lakhely, pl. István, Bíró, Barna, Vásárhelyi stb.voltak. Az ilyen egyéni elnevezés akkor vált családi névvé, ha annyira megszokottá vált, hogy a gyerekekre és későbbi utódokra folytonosan ugyanazt alkalmazták. A székelyeknél a családi név kialakulásának legelterjedtebb forrása a a keresztnév volt. A Keresztesek családi neve szintén keresztnévből alakult, amelynek az alapja a kereszt szó. Ezt dokumentumok igazolják.

……

Ezek után arra a kérdésre óhajtok válaszolni, hogy mikor élt a léczfalvi Keresztes családnak a „Keresztes” keresztnevet viselt névadó előde.

……

Tehát közös névadó elődjüket 1490 körül született szépatyjukban találjuk, aki Keresztes keresztnevű és a nevét utódaira családi névként átörökítő gyalogrendbeli nemes személy volt, s a Lécfalvát alapító Léc nevű székely vezető 1223-1224. években élt egyik vitézétől eredt.

……

A család ősi eredetére tekintettel méltán jegyezte fel báró Apor Péter 1742-ben írt „Syntagma et syllabus mortuorum” című munkájában Keresztes Sámuelről, hogy „régi nemzetű”.

……

A családnak két különböző címere van, amely két ágat külön illet.

Az egyiket Bethlen Gábor, Magyarország választott királya, Erdély fejedelme és a székelyek ispánja Hunnobrodban (Uhersky Brod, Morvaország) 1621.december 8-án adományozta léczfalvi Keresztes Ferencnek, valamint János, Gergely és Sándor nevű fiainak a következő alakban: álló, csücskös talpú kék pajzsban lebegő leveles koronából természetes színű farkas köldökétől növekszik és egyik

(folytatás)